Moonlight | 3.rész

Aláfestő zene: http://www.youtube.com/watch?v=YmXOF2oOdNg

Akira

-Még mindig itt...?- Csapódott az ajtó. -Na már nem.
Nem tudom mi történt tegnap éjjel, de valami megváltozott. Még jobban azt érzem távol kell maradnom tőle mivel olyan mintha valahogy kötődnék hozzá. Pedig nem akarok.
Ismerős...
Az arca, a mosolya, ahogy rám néz és közben a pillantásával megbabonáz... ahogy a szeme is nevet mikor jó kedve van. Ahogy hozzám szól.
Erőből a szekrénybe ütöttem úgy hogy a vastag fa ajtó átszakadt az öklöm érintésétől.
Dermedten álltam, mereven előre szegezve a tekintetem. Csípősen marni kezdte.... Égetett. Fájt. De mikor élettelen, üveges szemem lehunytam és újra a valóságnak nevezett illúzióba csöppentem a felismerés.... minden pillanatnyi érzelem hirtelen elindult kifelé amit addig mélyen elrejtve visszatartottam egy képzeletbeli lakattal.
Egy kósza könnycsepp folyt végig az arcomon, végül hangtalanul a padlóra csapódott. Miért? Miért kell hasonlítania rá? MIÉRT?!
-Miért teszed ezt velem?!- Ordítottam fel már-már zokogva.
-Nem lehet. NEM! Nem... nem... - Elhaló hangon még sikerült ennyit kiartikulálnom. Majd összetört bennem valami legbelül, hatalmasat dobbanó szívem dalát élesen hallottam a fülemben. Földre rogytam... a kézfejemtől vérben úszó sötét, viseltes fapadlóra...
Nem ő az... Nem és nem. Lehetetlen....


Ever

Sokáig ültem a fürdősó bódító illatával megtöltött apró fürdőszobában, majd miután már kellően beráncosodott a bőr a tenyeremen , az ujjaimon a hosszas fürdőzéstől kimásztam a hatalmas fehér antik kádból, majd már teljesen felöltözve visszaindultam a házba.Lábaim a földbe gyökereztek ahogy a néhol törött verandára léptem. Akaratlanul is de az ablakra szegeződött a pillantásom. Egyszer csak egy asztali lámpa csapódott az ablaküvegnek ami robbanásszerűen szilánkokra tört.
Akira fájdalmas, szenvedéssel teli üvöltését hallottam, majd egy nagy testű fekete farkas távozott az ablakon, de amint a lába a talajt érte halkabban felnyüszített. Megállt és hamuszürke és zöld pillantása az enyémbe fúródott. Végül eltűnt az erdő sötét fái között.
Ekkor láttam ezen a napon utoljára...

(Folytatása következik...)